A Dunántúl volt az újkőkori földművesek sztrádája

Magyar archeogenetikusok és régészek találták meg a hiányzó genetikai láncszemet a földművesség közép-európai elterjedésének folyamatában. Szécsényi-Nagy Anna, az MTA BTK Régészeti Intézet kutatója és szerzőtársainak cikke múlt szerdán jelent meg a Proceedings of The Royal Society B című, rangos tudományos folyóiratban.

Mai ismereteink szerint a mezőgazdaság az emberiség történetében először nagyjából tizenkét évezreddel ezelőtt, a Közel-Kelet “termékeny félholdnak” nevezett részén jelent meg, majd innen terjedt el az újkőkor során Európában. A földművesség Anatólián át két jól elkülöníthető útvonalon terjedt tovább – a Mediterráneumban az Ibériai-félsziget felé, valamint a Balkánon Közép-Európa irányába.

Ez utóbbi, keleti ág Délkelet-Európában létrehozta az úgynevezett Starčevo-kultúrát, mely nagyjából Kr. e. 6200-5450 között létezett. A földművesség közép-európai elterjedése azonban egy másik kultúrához köthető, melyet a leletek közt talált edények jellemző mintázatai alapján vonaldíszes kerámia kultúrájának (Linearbandkeramik, LBK) neveztek el. A két kultúra a Dunántúlon Kr. e. 5600 után 100-150 éven át egymás mellett létezett, így természetes módon felmerült a kérdés, hogy pontosan milyen kapcsolat lehetett azok között a népek között, melyek a különböző kultúrákra jellemző leleteket hátrahagyták.

 A földművesség elterjedése Közép-Európában a Kr. e. 6. évezredben. A Délkelet-Európában meghonosodott Starčevo-kultúra dunántúli peremvidékén alakult ki a vonaldíszes kerámia kultúrája. Ennek révén jutott el a földművesség Közép-Európába.
A földművesség elterjedése Közép-Európában a Kr. e. 6. évezredben. A Délkelet-Európában meghonosodott Starčevo-kultúra dunántúli peremvidékén alakult ki a vonaldíszes kerámia kultúrája. Ennek révén jutott el a földművesség Közép-Európába.

Continue reading

Advertisements

Amit a részleges napfogyatkozásról feltétlenül tudni kell

Idén március 20-án részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg Magyarországról. Mennyire különleges ez az égi esemény, és mit érdemes tennünk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk azt a szűk két és fél órát, amíg tart a jelenség?

A péntek délelőtti részleges napfogyatkozás, ha látványában nem is ér fel egy teljes napfogyatkozással, mindenképpen megfigyelésre érdemes jelenség. Megértésében sokat segíthetnek majd az MTA Székháza előtt péntek délelőtt felsorakozó távcsövek és a mellettük álló csillagászok, akik szívesen válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, és a Nap olyan titkait tárják fel, melyek egyébként rejtve maradnának előttünk.

Létezik a Földnek olyan vidéke, ahol a március 20-i napfogyatkozás  teljes – egy hosszú sáv az Atlanti-óceánon, mely áthalad a Feröer-szigeteken –, azonban ott jóval gyakoribb a borongós idő, mint a napsütés, így nagy szerencse kell ahhoz, hogy közvetlenül, és ne csak a hirtelen sötétedés révén legyen megfigyelhető a jelenség. Nálunk jobbak a kilátások, itt viszont csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg – a Hold a napkorong majdnem 60%-át takarja el.

 

 

Így alakul majd a pénteki napfogyatkozás, és itt egy animáció is
Így alakul majd a pénteki napfogyatkozás, és itt egy animáció is

Continue reading

Az archeogenetikusok szerint újra kell gondolnunk az indoeurópai nyelvek eredetét

Az MTA BTK Régészeti Intézet két kutatója is részt vett abban a munkában, amely alapjaiban átírhatja az európai népek és az indoeurópai nyelvek őstörténetét. A forradalmian új genetikai vizsgálatról és az ennek nyomán körvonalazódó új népvándorlás-elméletről számol be a Nature legfrissebb számában megjelent tanulmány.

A genetikai kód elképesztően tömör és időtálló információhordozó, főként, ha tudjuk, mit szeretnénk tőle kérdezni. Nagyjából így foglalható össze, min is alapul az archeogenetika tudománya, amely pár tucat régmúltban élt ember – azaz „humán minta” – örökítőanyagának elemzésével egész civilizációk történetére deríthet fényt.

A Nature-ben publikált kutatásban 69 ember maradványait vizsgálták, akik 3000-8000 évvel ezelőtt éltek az öreg kontinensen. „Az eddigi kutatások többségében egy rendkívül költséges eljárással próbálták a csontok alapján elődeink teljes genomját megszekvenálni” – mondta el a kutatás egyik magyar résztvevője, Szécsényi-Nagy Anna, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa, emellett a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem doktori iskolájának végzőse, aki négy, a Dunántúlról származó minta elsődleges genetikai vizsgálatát végezte el.

Az emberi DNS-kód átlagosan néhány száz "betűnként" tartalmaz egy "jolly jokert"
Az emberi DNS-kód átlagosan néhány száz “betűnként” tartalmaz egy “jolly jokert”

Continue reading

Így száguldanak az esőfelhők Földünkön

A tizenkét műholdból álló IMERG rendszer minden eddiginél nagyobb lefedettséggel és pontosabban méri a globális csapadékviszonyokat. Hamarosan pár óra késéssel bárki hozzájuthat az adatokhoz.

Éppen tegnap volt egy éve, hogy a Japán Űrügynökséggel együttműködésben felbocsátották a NASA GPM Core Observatory nevű műholdját, amelynek az a feladata, hogy tizenkét műhold méréseit összehangolva globális képet adjon arról, hol és milyen csapadék hullik a Földön. A mérések lefedik bolygónk felszínének 87%-át, időben félórás, térben pedig tíz négyzetkilométeres pontossággal. Az évforduló alkalmából a NASA kiadott egy videót az áprilistól szeptemberig tartó időszakról.

Az animáció nem több, mint látványos ízelítő a mérésekből, azonban már ebből is látszik, hogy nincs “lokális csapadék” – az egész bolygó csapadékrendszere egyetlen, szervesen összefüggő egész.

Érzékenyebb és jobban látja a havat, mint elődei

Az új, IMERG névre hallgató rendszer először képes nyomon követni a sarkok közelében, az óceánokon átvándorló kisebb intenzitású csapadékzónák mozgását, továbbá jobban megbirkózik a hó mérésével, mint a korábbi műholdak. Mindez pontosabb adatokat szolgáltathat a klímamodellekhez. Emellett azokon a területeken – egyebek mellett az óceánok felett -, ahol nem működik a csapadékot mérő felszíni radarrendszer, ezekből a műholdas mérésekből lehet következtetni a lehulló csapadék mennyiségére. A közeljövőben várható, hogy az IMERG adatait szinte valós időben, mindössze négyórás késéssel elérhetővé teszik.

A cikk eredetileg az Origón jelent meg, itt olvasható.

Szaharai por miatt virágzanak Amazónia őserdei

A NASA műholdjának mérései szerint a távoli sivatag pótolja azt a foszfort, amit az amazóniai esők elhordanak a talajból.

Műholdfelvételeken nem egyszer láthattuk már, hogy a Szahara pora hatalmas területeken képes szétterülni, így akár hozzánk is eljuthat, sárgásra színezve a napkeltét. Az több ezer kilométerre is elvándorló 2-4 mikrométeres (vagyis az emberi hajszál vastagságánál jó tízszer kisebb) részecskéknek számos hatását kimutatták már. Szerepet játszhatnak a városi légszennyezésben, de megjelennek a lerakódó üledékekben, és jelentősen befolyásolják a tengeri ökoszisztémák életét.

A NASA CALIPSO űrszondája 2007 és 2013 között lézerrel pásztázta a Szaharából nyugat felé sodródó porfelhőket, eredményeiből pedig a kutatók képesek voltak háromdimenziós modellt készíteni a porrészecskék pontos légkörbeli mozgásáról. A modell segítségével jó becslést kaptak arról is, hova és mekkora tömegű por jut el.

Évi 28 millió tonna „műtrágya”

Az összesen átlagosan évi 182 millió tonna pornak persze jó része a tengerbe hullik, azonban a számítások szerint 27,7, millió tonna az Amazonas medencéjében ér talajt, éltető tápanyagforrást biztosítva az esőerdőnek. Ismeretes ugyanis, hogy a szaharai por foszfort tartalmaz, mégpedig annyit, hogy az amazóniai erdőre hulló mennyiség nagyjából pótolja azt a veszteséget, amit az erózió és az árvizek szállítanak el a talajból.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a levegőbe jutó por mennyisége függ a Szaharától délre fekvő Száhel-övezet csapadékosságától. Ha itt kevés eső hullik, a következő évben több por hagyja el a Szaharát, míg egy csapadékosabb évet pormentesebb időszak követ.

A cikk eredetileg az Origón jelent meg, itt olvasható.

Utazás az elkallódott szavaktól az örökkévaló jelenbe

Kiesett pillanatok, nehezen megtalált szavak, zavartság, bezárkózás – az előrehaladott kor természetes velejárói, vagy kóros szellemi leépülésre utalnak? Az idős korosztályban népbetegségnek számító demencia körül még mindig rengeteg a tévhit, jóllehet alig van olyan család, amelyet valamilyen formában ne érintene ez a probléma.

Röviden a tartalomból

  • Mi az a demencia?
  • Mi okozhatja ezt a tünetegyüttest?
  • Mire számíthatunk a betegség előrehaladtával?
  • Hogyan érthetjük meg egy demenciával élő világát?
  • Milyen módszerek segíthetnek a gondozásban?
  • Mit kezdjünk saját érzéseinkkel demens hozzátartozónk kapcsán?
  • Mit tehetünk, kihez fordulhatunk a problémánkkal?

Emma néni arca valósággal ragyogott, amikor felkerestük unokájával az otthonban. Könnyekig meghatódva nézte azt a pár szál virágot, amit hoztunk neki, kezében pedig boldogan, bár kissé zavartan forgatta a tőlünk kapott tusfürdőt.

– Nagyi, tudom, hogy szereted az illatát, a múltkor is ilyet hoztunk. Van még belőle?

– Akartam is mondani, egyszerűen eltűnt. Tudod, ezek itt… (közelebb hajol, körbepillant, és suttogásra vált) lopnak.

– Nézzük meg, hátha mégis itt lesz valahol!

Ahogy kihúzzuk a kis éjjeli szekrény fiókjait, a tárgyak a legmeglepőbb kombinációkban kerülnek a szemünk elé. Szappanba szúrt ceruzák, egy újságpapírba gondosan becsomagolt fésű, és végül meglesz a tusfürdő is – a kávé dobozában, egy fél pár zokni társaságában. A felső fióktól indulva felmutatjuk a tárgyakat, és ha nem ismeri fel őket – jobbára ez a helyzet – elmondjuk a nevüket.

– Ez a fésű, tudod, mit szoktunk vele csinálni? … A hajunkat fésüljük.

És így tovább, pár perc alatt végighaladunk a négy kis fiókon, és a kérdések után keressük a megértés felvillanását Emma néni szemében. De leginkább semmi. Visszatérünk az első fiókhoz, és kivesszük a fésűt.

– Nagyi, tudod, mi ez?

– (Zavart csönd, majd tekintete a váza felé fordul.) Nézzétek, milyen szép virágot kaptam!

Emma néni pár éve – nyolcvanon túl – még büszke volt arra, hogy a család pénzügyeit vezeti, és amikor érezni kezdte, hogy egyre kevésbé lehet a gyerekek hasznára, maga döntött úgy, hogy otthonba költözik. Nem telt bele két év, és a tünetek súlyosságából, valamint az egyébként korához mérten normális egészségi állapotából világossá vált, hogy szellemi leépülése nem egyszerűen a korral járó jelenség, hanem az idősek kevésbé szerencsés részét sújtó betegség, a demencia.

Continue reading

Lovagolja meg a fényt, ismerje meg a Naprendszert!

Elgondolkozott már azon, milyen lenne, ha a fény sebességével száguldozhatna az űrben? Az alábbi látványos videó készítője nyilvánvalóan igen. Képzeletben felülhetünk egy foton hátára, és a Naptól egészen a Jupiterig száguldhatunk, elhaladva a Naprendszer számos fontos objektuma mellett. Arról is szót ejtünk, hogy miért sántít egy kicsit ez a kétségkívül látványos elképzelés.

Alphonse Swinehart videója valóban rávilágít arra, hogy már a Naprendszer is hatalmas – még a fénynek is háromnegyed óra eljutni a Naptól a Jupiterig -, és akkor hol vagyunk az univerzum méreteitől. Szépen sorra veszi a legfontosabb égi objektumokat, azonban fontos, hogy érdemes elkülönítenünk az elemeit, melyek megfelelnek a fizikai valóságnak és azokat, amelyek nem.

Continue reading