Amit a részleges napfogyatkozásról feltétlenül tudni kell

Idén március 20-án részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg Magyarországról. Mennyire különleges ez az égi esemény, és mit érdemes tennünk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk azt a szűk két és fél órát, amíg tart a jelenség?

A péntek délelőtti részleges napfogyatkozás, ha látványában nem is ér fel egy teljes napfogyatkozással, mindenképpen megfigyelésre érdemes jelenség. Megértésében sokat segíthetnek majd az MTA Székháza előtt péntek délelőtt felsorakozó távcsövek és a mellettük álló csillagászok, akik szívesen válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, és a Nap olyan titkait tárják fel, melyek egyébként rejtve maradnának előttünk.

Létezik a Földnek olyan vidéke, ahol a március 20-i napfogyatkozás  teljes – egy hosszú sáv az Atlanti-óceánon, mely áthalad a Feröer-szigeteken –, azonban ott jóval gyakoribb a borongós idő, mint a napsütés, így nagy szerencse kell ahhoz, hogy közvetlenül, és ne csak a hirtelen sötétedés révén legyen megfigyelhető a jelenség. Nálunk jobbak a kilátások, itt viszont csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg – a Hold a napkorong majdnem 60%-át takarja el.

 

 

Így alakul majd a pénteki napfogyatkozás, és itt egy animáció is
Így alakul majd a pénteki napfogyatkozás, és itt egy animáció is

Tudnivalók a részleges napfogyatkozás megfigyeléséhez

  • Az égi esemény Budapesten délelőtt 9.39-kor kezdődik. A Napból 10.48-kor látunk a legkevesebbet, és 11.59-kor inthetünk végső búcsút a jelenségnek (ettől országosan legfeljebb néhány perces eltérések lesznek).
  • SOHA NE NÉZZÜNK A NAPBA, SE TÁVCSŐVEL, SE SZABAD SZEMMEL, MEGFELELŐ VÉDELEM NÉLKÜL! Az MTA Székháza előtti rendezvény szervezői által biztosított speciális védőszemüvegekkel megfigyelhetjük a jelenséget. Sima napszemüveg nem elég! Ne használjunk továbbá kormozott üveget, bizonytalan forrásból származó, esetleg lejárt szavatosságú szemüveget vagy bármilyen más, biztosnak vélt eszközt – lehet, hogy látszólag védik a szemünket, de megeshet, hogy átengedik a szem számára láthatatlan, de a retinát károsító sugarakat.
  • A különleges fényvédő szűrőkkel felszerelt távcsövekkel a csillagászok segítségével megfigyelhetjük a Nap előtt áthaladó holdkorong peremének egyenetlenségeit, valamint a napfoltokat, sőt, ha szerencsénk van, napkitörést is láthatunk.
  • A napfogyatkozás szabad szemmel is könnyen látható, érdekes hatása, hogy megváltoznak az árnyékok. Sajnos március közepén még kevés a lombos fa, de néhol talán látható, hogy a levelek, ágak közt átszűrődő fény foltjai ezúttal sarló alakúnak látszanak. A jelenséget úgy is megfigyelhetjük, ha valamilyen apró lyukakkal áttört tárgyat, papírlapot teszünk a napfény útjába, és megnézzük az árnyékát a földön.

Magyarország területéről kisebb mértékű részleges napfogyatkozást legközelebb 2022 októberében láthatunk, teljes napfogyatkozásra azonban egészen 2081-ig kell várnunk.

Miért fogy el a Nap?

Ma már jól tudjuk, hogy a napfogyatkozás annak köszönhető, hogy a Hold egy időre – legalább részben – eltakarja a Napot. Ez a jelenség a Naprendszer más bolygóin is előfordul (a Jupiter holdjairól szép felvételeink is vannak), egy érdekes egybeesés miatt azonban mégiscsak kitüntetett helyzetben érezhetjük magunkat, ugyanis a Hold szinte pontosan annyival kisebb átmérőjű a Napnál, amennyivel közelebb van a Földhöz (körülbelül 400-szor), így a két égitest látszólagos átmérője a Földről nézve csaknem egyforma. Ezért következhet be a teljes napfogyatkozás, amikor a Hold teljesen eltakarja a Napot, azonban a korona, vagyis a Nap plazmából álló atmoszférája még megfigyelhető.

A 2003. tavaszi részleges napfogyatkozás egy Bakony környéki pipacsmezőről. Fotó: Gilicze Bálint
A 2003. tavaszi részleges napfogyatkozás egy Bakony környéki pipacsmezőről. Fotó: Gilicze Bálint

Valójában a Naprendszer minden égiteste leárnyékolja a Nap fényét – a kapott árnyékot úgy képzelhetjük el, mint egy igencsak hosszúkás kúpot, melynek van egy középső, teljesen sötét része (ez az umbra – innen egyáltalán nem látni a Napot), valamint egy külső, fokozatosan világosodó köpenye (ez a penumbra – innen nézve úgy tűnik, mintha a szóban forgó égitest “kiharapott” volna valamennyit a Nap korongjából). Egy bolygón akkor figyelhető meg napfogyatkozás, ha felszínének egy része egy hold árnyékkúpjába kerül. Azokon a területeken, melyek a kúp “magjába”, vagyis az umbrába esnek, teljes napfogyatkozás következik be, a penumbrában pedig részleges napfogyatkozás észlelhető.

A Hold árnyékkúpjai
A Hold árnyékkúpjai

A Föld-Hold rendszer korábban említett különlegességét úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a távolság- és méretviszonyok ilyen alakulása miatt a Hold umbrájának kúpja éppen a csúcsa közelében metszi a földfelszínt. Ha egy kicsit távolabb van, akkor már nem metsz bele az umbra, így gyűrűs napfogyatkozás látható, ha pedig közelebb, akkor lesznek területek, ahol teljes a napfogyatkozás. Viszont, mivel ilyenkor a Hold látszólagos átmérője alig nagyobb a Napénál, világos gyűrűként nagyszerűen megfigyelhető a Nap koronája.

Nos, ez Földünk valódi specialitása. Ha egy ugyanekkora hold a Földtől távolabb keringene, legfeljebb gyűrűs napfogyatkozásban gyönyörködhetnénk, ha pedig lényegesen közelebb esne pályája a Földhöz, eltűnne mögötte a korona fényes gyűrűje (ennek legfényesebb része nagyjából egyharmad Nap-sugár vastag), így a nappali égbolt valóban teljes sötétségbe borulna.

Aki teljes napfogyatkozást akar látni, és lusta utánamenni, annak nem kell mást tennie, mint hosszú ideig élni. Íme, a teljességek sávjai a legutóbbi évezredben
Aki teljes napfogyatkozást akar látni, és lusta utánamenni, annak nem kell mást tennie, mint hosszú ideig élni. Íme, a teljességek sávjai a legutóbbi évezredben

Milyen gyakran fogy el a Nap?

Ha elképzeljük a Nap, a Föld és a Hold világűrben keringő golyóit, valamint a Hold mögött a végtelenbe hasító árnyékkúpokat, mindjárt világossá válik, hogy a napfogyatkozás nem is olyan ritka jelenség, mint azt elsőre gondolnánk. Olyannyira nem, hogy a teljes napfogyatkozások megszállott keresőinek külön nevük is van: ők az umbrafilek(feltehetően a lápi póc rajongóit is így hívják, jóllehet itt valószínűleg egy lényegesen kisebb társaságról van szó).

A reménybeli umbrafilek jó, ha tudják, mikor lehetnek teljesen biztosak abban, hogy nem esik be hirtelen egy napfogyatkozás (bár ezek pontos helyét és idejét már igen rég ki tudjuk számítani), és melyek a napfogyatkozások szempontjából “sűrűbb” időszakok. Ahhoz azonban, hogy megértsük eme égi jelenség lélektanát, érdemes kicsit mélyebben is megismerni a Hold keringésének jellegzetességeit.

A 2006. márciusi teljes napfogyatkozás a Nemzetközi Űrállomásról
A 2006. márciusi teljes napfogyatkozás a Nemzetközi Űrállomásról

Magányos égi kísérőnk pályájának síkja nem esik teljesen egybe a Föld Nap körüli pályájának síkjával – nagyjából öt fokkal eltér tőle –, így holdhónaponként csak két rövid időszak adódik, amikor árnyékkúpjának egyáltalán esélye van eltalálni a Földet (amikor a Nap, a Föld és a Hold egy egyenesbe esik). Ráadásul a fogyatkozáshoz a két pályasík metszésvonalának is a Nap irányába kell esnie – ez a metszésvonal pedig igen lassan, évente 19,5 fokkal fordul el. Így hát egy évben két, egy-egy bő hónapig tartó “napfogyatkozás-szezon” van, napfogyatkozás pedig akkor következik be, ha a Hold is épp a megfelelő helyen áll. (Ha éppen a földgolyó Nappal átellenes pontján tartózkodik, akkor holdfogyatkozást észlelhetünk.) Mindebből az is világos lehet, hogy napfogyatkozás csak újhold idején következhet be, holdfogyatkozás pedig kizárólag teliholdkor.

Napfogyatkozások teljességének sávjai 2001 és 2020 között
Napfogyatkozások teljességének sávjai 2001 és 2020 között

Mivel ezek a nagyjából öt és fél hónaponként bekövetkező szezonok hosszabbak egy holdhónapnál, egy nap- és egy holdfogyatkozás mindenképpen bekövetkezik mindegyikükben. Innen már csak egy repülőjegyre van szükségünk, meg egy kis szerencsére, hogy a fogyatkozás teljes legyen.

Az ellipszisek bekavarnak

A Nap és a Hold látszólagos legnagyobb és legkisebb mérete a Földről szemlélve
A Nap és a Hold látszólagos legnagyobb és legkisebb mérete a Földről szemlélve

Szinte fájdalmas belegondolni, milyen egyszerű lenne a napfogyatkozások szerelmeseinek élete, ha a Föld körpályán keringene a Nap körül, a Hold pedig a Föld körül. A keringési pályák elliptikus alakja miatt azonban a Földről nézve sem a Nap sem a Hold látszólagos mérete nem állandó. Így, ha ki is szemeltünk egy napfogyatkozást, még e látszólagos méretek viszonyát is számításba kell vennünk, hogy eldöntsük, a jelenség teljes, vagy csak gyűrűs változatban tárul elénk.

A cikk eredetileg az fenyeve.hu-n jelent meg, itt olvasható.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s