A Dunántúl volt az újkőkori földművesek sztrádája

Magyar archeogenetikusok és régészek találták meg a hiányzó genetikai láncszemet a földművesség közép-európai elterjedésének folyamatában. Szécsényi-Nagy Anna, az MTA BTK Régészeti Intézet kutatója és szerzőtársainak cikke múlt szerdán jelent meg a Proceedings of The Royal Society B című, rangos tudományos folyóiratban.

Mai ismereteink szerint a mezőgazdaság az emberiség történetében először nagyjából tizenkét évezreddel ezelőtt, a Közel-Kelet “termékeny félholdnak” nevezett részén jelent meg, majd innen terjedt el az újkőkor során Európában. A földművesség Anatólián át két jól elkülöníthető útvonalon terjedt tovább – a Mediterráneumban az Ibériai-félsziget felé, valamint a Balkánon Közép-Európa irányába.

Ez utóbbi, keleti ág Délkelet-Európában létrehozta az úgynevezett Starčevo-kultúrát, mely nagyjából Kr. e. 6200-5450 között létezett. A földművesség közép-európai elterjedése azonban egy másik kultúrához köthető, melyet a leletek közt talált edények jellemző mintázatai alapján vonaldíszes kerámia kultúrájának (Linearbandkeramik, LBK) neveztek el. A két kultúra a Dunántúlon Kr. e. 5600 után 100-150 éven át egymás mellett létezett, így természetes módon felmerült a kérdés, hogy pontosan milyen kapcsolat lehetett azok között a népek között, melyek a különböző kultúrákra jellemző leleteket hátrahagyták.

 A földművesség elterjedése Közép-Európában a Kr. e. 6. évezredben. A Délkelet-Európában meghonosodott Starčevo-kultúra dunántúli peremvidékén alakult ki a vonaldíszes kerámia kultúrája. Ennek révén jutott el a földművesség Közép-Európába.
A földművesség elterjedése Közép-Európában a Kr. e. 6. évezredben. A Délkelet-Európában meghonosodott Starčevo-kultúra dunántúli peremvidékén alakult ki a vonaldíszes kerámia kultúrája. Ennek révén jutott el a földművesség Közép-Európába.

Continue reading

Advertisements

Amit a részleges napfogyatkozásról feltétlenül tudni kell

Idén március 20-án részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg Magyarországról. Mennyire különleges ez az égi esemény, és mit érdemes tennünk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk azt a szűk két és fél órát, amíg tart a jelenség?

A péntek délelőtti részleges napfogyatkozás, ha látványában nem is ér fel egy teljes napfogyatkozással, mindenképpen megfigyelésre érdemes jelenség. Megértésében sokat segíthetnek majd az MTA Székháza előtt péntek délelőtt felsorakozó távcsövek és a mellettük álló csillagászok, akik szívesen válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, és a Nap olyan titkait tárják fel, melyek egyébként rejtve maradnának előttünk.

Létezik a Földnek olyan vidéke, ahol a március 20-i napfogyatkozás  teljes – egy hosszú sáv az Atlanti-óceánon, mely áthalad a Feröer-szigeteken –, azonban ott jóval gyakoribb a borongós idő, mint a napsütés, így nagy szerencse kell ahhoz, hogy közvetlenül, és ne csak a hirtelen sötétedés révén legyen megfigyelhető a jelenség. Nálunk jobbak a kilátások, itt viszont csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg – a Hold a napkorong majdnem 60%-át takarja el.

 

 

Így alakul majd a pénteki napfogyatkozás, és itt egy animáció is
Így alakul majd a pénteki napfogyatkozás, és itt egy animáció is

Continue reading

Az archeogenetikusok szerint újra kell gondolnunk az indoeurópai nyelvek eredetét

Az MTA BTK Régészeti Intézet két kutatója is részt vett abban a munkában, amely alapjaiban átírhatja az európai népek és az indoeurópai nyelvek őstörténetét. A forradalmian új genetikai vizsgálatról és az ennek nyomán körvonalazódó új népvándorlás-elméletről számol be a Nature legfrissebb számában megjelent tanulmány.

A genetikai kód elképesztően tömör és időtálló információhordozó, főként, ha tudjuk, mit szeretnénk tőle kérdezni. Nagyjából így foglalható össze, min is alapul az archeogenetika tudománya, amely pár tucat régmúltban élt ember – azaz „humán minta” – örökítőanyagának elemzésével egész civilizációk történetére deríthet fényt.

A Nature-ben publikált kutatásban 69 ember maradványait vizsgálták, akik 3000-8000 évvel ezelőtt éltek az öreg kontinensen. „Az eddigi kutatások többségében egy rendkívül költséges eljárással próbálták a csontok alapján elődeink teljes genomját megszekvenálni” – mondta el a kutatás egyik magyar résztvevője, Szécsényi-Nagy Anna, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa, emellett a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem doktori iskolájának végzőse, aki négy, a Dunántúlról származó minta elsődleges genetikai vizsgálatát végezte el.

Az emberi DNS-kód átlagosan néhány száz "betűnként" tartalmaz egy "jolly jokert"
Az emberi DNS-kód átlagosan néhány száz “betűnként” tartalmaz egy “jolly jokert”

Continue reading