Ne hagyja, hogy átverjék a pénzfeldobásnál. Segítünk!

A pénzfeldobás a véletlen kiszámíthatatlanságának közismert szimbóluma, és általában feltételezzük, hogy az eredmény ugyanakkora eséllyel lehet fej, mint írás. Ez igaz is, amíg csak beszélünk a dologról, azonban a hús-vér kezek által feldobott valódi pénzérmék meglepően viselkedhetnek – aki pedig tisztában van ezzel, hosszú távon jól jöhet ki a pénzfeldobós játékból.

A Stanfordi Egyetem matematikaprofesszora, Persi Diaconis a kártyák tökéletes keverésétől a különleges dobókockákig sok mindenről írt, ami a szerencsejátékban érdekes lehet egy matematikus számára, és még azt is elmondhatja magáról, hogy közösen publikált magával Erdős Pállal. Legutóbbi cikkében kollégáival némi túlzással azt mutatták meg matematikai precizitással, hogyan lehet csalni a pénzfeldobásnál.

A legegyszerűbb trükközéshez még matematika sem kell – elég tudnunk, hogy a pénzérmék éle általában nem tökéletesen szimmetrikus, így, ha elég sokat próbálgatjuk a tárcánkban összegyűlt aprót, könnyen találhatunk olyan érmét, amely akár az esetek négyötödében rendszeresen ugyanarra az oldalára esik, ha nem kapjuk el, hanem leesés után hagyjuk pörögni az asztalon. Pro tipp: a rovátkolatlan szélű pénzérmék hajlamosabbak a csalásra. Diaconis – akit az eddigiek alapján nagyjából ilyennek is képzeltünk el – itt beszél erről a Numberphile videójában.

Continue reading

A Fekete szépség a vörös bolygóról mesél

Egy néhány éve Marokkóban talált, sötét színű meteorit alakjában juthatott el hozzánk az eddigi legjellemzőbb kőzetminta a Marsról.

Négy éve különös kődarabot találtak a marokkói sivatagban. A sötét színű, kicsit több mint harminc dekás kőről hamar kiderült, hogy földön kívüli eredetű, később pedig összetétele alapján arra is rájöttek, hogy a Marsról származik. Ráadásul nem is tipikus marsi meteorit, ugyanis a százegynéhány ismert ilyen kődarab többsége három jól elkülöníthető kőzettípusba (shergottit, nakhlit és chassignit) sorolható, míg az NWA 7034, avagy Fekete szépség – merthogy meteoritunknak ezt a csodás nevet adták – breccsa, azaz különféle kőzettípusokból összecementálódott kőzet.

Continue reading

Nyolcvan felett sem múlik el a vágy

Az idősek szexuális életéről folytatott eszmecserék hangulatára a legritkább esetben jellemző a megfontolt tárgyilagosság, és a legtöbben meg vannak róla győződve, hogy nyolcvan fölött a happy finish legfeljebb nagylelkű végrendeletet jelent. Egy brit felmérés most megjelent eredményeinek ismeretében azonban kicsit más szemmel nézünk majd huncutul összekacsintó nagyszüleinkre.

A kutatók az öregedés hatásait viszgáló ELSA (English Longitudinal Study of Ageing) felmérésben 6201 résztvevőt kérdeztek meg különféle témákban az 50-90 éves korosztályból. A korosztályt tekintve reprezentatív vizsgálat eredményeit a szakértők azért tartják különösen sokatmondónak, mert a résztvevőket nem eleve úgy invitálták, hogy a szexuális szokásaikról és problémáikról kérdezik majd őket, és kevesebb mint 3 százalékuk zárkózott el attól, hogy ilyen kérdésekre választ adjon.

Continue reading