A Fekete szépség a vörös bolygóról mesél

Egy néhány éve Marokkóban talált, sötét színű meteorit alakjában juthatott el hozzánk az eddigi legjellemzőbb kőzetminta a Marsról.

Négy éve különös kődarabot találtak a marokkói sivatagban. A sötét színű, kicsit több mint harminc dekás kőről hamar kiderült, hogy földön kívüli eredetű, később pedig összetétele alapján arra is rájöttek, hogy a Marsról származik. Ráadásul nem is tipikus marsi meteorit, ugyanis a százegynéhány ismert ilyen kődarab többsége három jól elkülöníthető kőzettípusba (shergottit, nakhlit és chassignit) sorolható, míg az NWA 7034, avagy Fekete szépség – merthogy meteoritunknak ezt a csodás nevet adták – breccsa, azaz különféle kőzettípusokból összecementálódott kőzet.

Íme, a Fekete szépség
Íme, a Fekete szépség

A geológusok számára ez azért volt különösen érdekes, mert míg a többi marsi meteorit friss vulkanikus eredettel rendelkezett, e meteorit összetevői között a marsjárók által felfedezett üledékes kőzetet is találtak – illetve, hogy pontosabban fogalmazzunk: a kőzet kémiai összetétele megegyezett a marsjáró mintáinál tapasztaltakkal.

Mintha a Marson járnánk

A Brown Egyetem és az Új-mexikói Egyetem kutatói hiperspektrális – azaz az elektromágneses sugárzási spektrum több területére kiterjedő – mérésekkel vizsgálták a meteorit kőzetét, és arra jutottak, hogy a kőzetminta különféle hullámhosszokon mért átlagos jellemzői megfelelnek azoknak a spektrális adatoknak, amelyeket a Mars sötét síkságain műholdas felvételekkel kaptak.

Egyes helyeken nem fedi vörös por a Mars kérgét - ilyen például a Ganges Chasma
Egyes helyeken nem fedi vörös por a Mars kérgét – ilyen például a Ganges Chasma

A Mars színét meghatározó porréteg meglehetősen vékony – a legvastagabb helyen is mindössze nagyjából két métert vastagon fedi az alatta fekvő kőzetet. A sötét síkságokon ez a portakaró hiányzik, így amit a műholdak látnak, az maga a fedetlen Mars-kéreg. A spektrális egyezés pedig arra utal, hogy a meteorit szerencsés megtalálói ennek a kéregnek egy darabkáját tarthatták kezükben a napégette marokkói homokon.

Ezzel megoldódott egy kínzó rejtély, mely mindeddig izgatta a Mars geológiájával foglalkozó kutatókat, akik sehogy sem tudták összebékíteni az eddig a Földön talált marsi meteoritok spektrális jellemzőit azzal, amit a műholdakról a bolygón láttak. Ugyanakkor logikusnak is tűnik, hogy a kérget alkotó kőzet a meteorithoz hasonló breccsa, hiszen a bolygón több mint 400 000 egykilométeresnél nagyobb átmérőjű becsapódási kráter látható, márpedig a meteorbecsapódások nyomán éppen így “keverednek” a már megszilárdult kéreg kőzetei.

A cikk eredetileg az Origón jelent meg, itt olvasható.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s