Seregélyek tánca Utrecht mellett

Seregélycsapat gyönyörű légibalettjét filmezték le a hollandiai Utrecht mellett. A lenyűgöző videó után azt is megtudhatjuk, mi közük a dűlők rémeinek a fizikai halmazállapotokhoz.

Csapatban jobb

Az etológusok már régen tudják, hogy a csapatba rendeződés gyakorta komoly előnyt jelenthet. Így

  • a rengeteg együtt mozgó állat a puszta tömegével elbátortalaníthat egy támadót,
  • több szem többet lát – a csapat így előbb vesz észre egy fenyegetést,
  • adott egyednek kevesebb esélye van arra, hogy éppen őt szemelje ki a ragadozó,
  • mivel sok egyed mozog együtt, mozgásuk nehezebben választható el a többiekétől, így becserkészésük is nagyobb feladat,
  • az önmagukban gyengébb egyedek csapata meghátrálásra kényszeríthet egy erősebb ragadozót is (mobbing),
  • ha a jellemző táplálékforrás foltszerű – ahol egynek jut, ott többnek is (ilyen táplálékot keresnek a seregélyek, vagy télen a kóborló pintycsapatok, fenyőrigók), a csapatba verődés jó túlélési stratégia.

Ezekben a hatalmas, “önvédelemből” spontán létrejövő csapatokban azonban nincsenek irányító játékosok. Az egyedek saját fejük után mennek, miközben figyelik a többieket, és megpróbálnak a csapat védelmében maradni.

Kritikus rendszer

Az ilyen hatalmas seregélycsapatok mozgása meglepően egyszerű modellel leírható, melyben résztvevők mindössze három alapvető szabályt tartanak szem előtt:

  • távolságtartás a szomszédoktól,
  • igazodás a szomszédok irányához,
  • igazodás a szomszédok sebességéhez.

Egyik résztvevő sem határozhatja meg, pontosan merre haladjon a csapat, azonban vannak olyan hatások, melyeket mindannyian éreznek – ha például megjelenik egy ragadozó valamelyik irányban, a hozzá közelebbi madarak próbálnak a csapat belseje fel menekülni előle, ami végül hatással lesz a többiekre is.

Egy tanulmány szerint a seregélyek 6-7 legközelebbi szomszédjukmozgását figyelik, ami egyensúlyt teremt az egyéni erőfeszítés és a csoport összetartása között. Arra is rájöttek, hogy az így kialakult rendszer méretfüggetlen, vagyis végeredményben minden madár minden másik egyed mozgására reagál, akármekkora is a csapat – a rendszer mintha minden pillanatban kész volna az ugrásszerű változásra. Így a madarak százaiból álló, égen hömpölygő madársereg lényegében a fizikából ismert kritikus rendszerként viselkedik, és minden egységes irányváltás egy fázisátmenetnek felel meg.

A cikk eredetileg az Origón jelent meg, itt olvasható.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s