Okinaván már virágzik a cseresznye

A cseresznyevirágzás szűk két hónapon át zajlik Japán nagyobb részén, március közepétől május elejéig, ahogy délről északra haladva beköszönt a tavasz. A karate szülőföldjén, Okinaván azonban már január végén rózsaszínbe borulnak a fák.

A Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigetcsoport legnagyobb tagja több mint 600 kilométerre délre helyezkedik el a szigetország tömbjétől, így természetes, hogy itt korábban köszönt be a kikelet. Ráadásul a cseresznyefa (szakura) itt nagy számban megtalálható rózsaszín virágú változata, a kanhizakura (Prunus campanulata) eleve korábban virágzik más fajtáknál. Az idei első virágzásról ízelítőnek itt egy pár kép RDLang Flickr-oldalán.

Kanhizakura (Prunus campanulata)
Kanhizakura (Prunus campanulata)

Japánban a cseresznyevirág különös szimbolikus jelentőséggel bír, gyors virágzása, majd pusztulása tökéletes megjelenítője a japán lélek számára oly kedves mono no aware fogalmának, azaz a dolgok múlandósága felett érzett bánatnak. A virágzást hanaminak nevezett “virágnézéssel” ünneplik meg, amikor aki csak teheti, családjával, barátaival, munkatársaival kiül a virágzó cseresznyefák alá, és jól érzi magát. Az elmélyülés a természet szépségében és a filozofikus gondolatok haikurászása nem alapkövetelmény, sokan egyszerűen csak kellemesen töltik az időt a virágok felhői alatt. Idősebbek és magányra vágyók inkább a barackvirág-nézés (ume macuri) ősibb szokásának hódolnak.

Mivel a cseresznyevirágzás rövid ideig tart, és színes hullámként terjed délről északra a japán szárazföldön (hasonlóan egyébként a mi tiszavirágzásunkhoz, jóllehet a kérészek felhői alá pár horgászon és természetkedvelőn kívül nem sokan ülnek ki piknikezni), a szigetország időjárás-előrejelző hivatala rendszeresen tudósít a várható virágzási időpontokról. A dátumok a sokéves átlag szerint nagyjából így alakulnak.

Hanami egy Edo-korszakból származó festményen
Hanami egy Edo-korszakból származó festményen

Okinava lakói szerencsésnek mondhatják magukat, hogy jó két hónappal elébe vágnak Japán többi cseresznyéskertjének, ráadásul legendásan hosszú életűek, így számukra talán különösen hasznos, hogy minden tavasszal felidézhetik az emberi élet múlandóságát.

A cikk eredetileg az Origón jelent meg, itt olvasható.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s