Díszek a csillagászok hatalmas karácsonyfájáról

A csillagászoknak nem kell messzire menniük, ha ötleteket vadásznak a fa díszítéséhez (esetleg a szilveszteri tűzijátékhoz). Elég jó irányba fordítani (űr)távcsövüket, és máris érkezik az inspiráció. Öt csodás űrdíszt mutatunk be a következőkben, a további ötleteket a kommentekben várjuk!

Kozmikus angyalka

A Sharpless 2-106 névre hallgató csillagköd 2000 fényévnyire tőlünk, a Hattyú csillagképben található. Középpontjában egy fiatal, nagyjából 100 000 éve keletkezett csillag áll. Az “angyalka” sötétebb testét a csillag körüli por adja, a nagyjából egy fényévnyire kiterjedő szárnyakat pedig a csillagból kilövellő forró plazma, és a csillagközi anyag alkotja. A csillagködben egyébként rengeteg további fiatal (mondhatni koraszülött) barna törpe is található, amelyek tömege nem elég a hidrogénfúzió beindulásához.

Continue reading

Csudába a Marssal, irány a Vénusz!

Az utóbbi időben rengeteget hallhattunk a Mars-utazás előkészületeiről, folyamatosan kapjuk az adatokat a matuzsálemi kort megért Curiosity Mars-járótól a bolygó múltjáról, és már ifjú reménybeli marsonautánk is van, a nemrég az Origón is bemutatkozó 13 éves amerikai lány, Alyssa Carson személyében. Az Esthajnalcsillagról azonban, mely olyan fényesen világít az éjszakai égbolton, hogy szerencsés időszakokban még árnyékot is vetünk a fényében, évek óta nem sok szó esik.

A Vénuszról a huszadik század közepéig nem túl sokat tudtunk, hiszen vastag, sűrű, a fényt erősen visszaverő légköre igencsak megnehezíti a felszín megfigyelését. Csak az 1950-es években jöttek rá, hogy a bolygó a sűrű légkör alatt igen lassan, a Naprendszer többi bolygójával ellentétes (retrográd) irányban forog – nagyjából a földi év kétharmada felel meg egy napnak a Vénuszon. Az ezt követő évtizedekben több szovjet és amerikai űrszonda látogatott el ide, melyek behatoltak a légkörbe, és elérték a felszínt is. Később az amerikai Magellan űrszonda radar- és gravitációs térképet készített a bolygó felszínéről,egészen mostanáig pedig az ESA Venus Express nevű űreszköze keringett körülötte több mint 8 éven át.

Continue reading

Itt a lézerfenyő: a fizikusoknál ez a menő!

A fizikusokat sem kell félteni, ha a karácsony stílusos megünnepléséről van szó – Gonoskov és kis csapata ezúttal aranyból faragott karácsonyfára lőtt brutális erősségű lézerrel.

Ha leesett az álla a Táfelspicc testvérünk által felfedezett penészkarácsonyfa láttán, kérjük még ne szedje fel a padlóról, mert csak most jönnek a fizikusok! A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatói egy 35 femtoszekundumos, 3 terawattos teljesítményű lézerimpulzussal “megvilágítottak” egy aranyból kifaragott, mikrométeres üvegdíszekkel felcicomázott karácsonyfát. Az pedig a fényimpulzus ionizáló hatásának köszönhetően ragyogni kezdett! (Ráadásul, hogy még pontosabb legyen az analógia, a ragyogást adó könnyű ionok a díszekből származnak.)

Continue reading

Először találtak szerves molekulákat a Mars-felszínen

A Curiosity marsjáró metánforrásra bukkant a felszínközeli atmoszférában, valamint szerves molekulákat talált egy próbafúrás mintájában. A NASA keddi sajtótájékoztatóján a marsi víz eredetéről is szó esett.

A Curiosity SAM (Sample Analysis on Mars – marsi mintaelemzés) fedélzeti laboratóriuma az atmoszféra gázösszetételének vizsgálata során erős, tízszeres metánkoncentráció-emelkedést mért, ami valamilyen helyi metánforrásra utal. Emellett a Cumberland névre keresztelt sziklából vett minta vizsgálata során először mutatott ki bizonyítottan felszíni eredetű szerves anyagot.

Ez utóbbi azért is jelentős eredmény, mert ugyan a korábbi mintákban is találtak szerves anyagokat, azonban ott mindig kiderült, hogy a Földről odavitt szennyeződésről van szó. Ezúttal azonban a kutatók képesek voltak hitelt érdemlően bizonyítani, hogy valóban marsi molekulákkal állnak szemben.

Continue reading

Nanoméretű keblek uzsorakamatból

Egy ügyes programozó rengeteg pénzt keres egy jó ötlettel. A történet eddig nem különösebben izgalmas, de ha bejönnek a képbe az anamorfikus szobrok és a nanoméretű meztelen nők, rögtön felébred az érdeklődésünk e különös figura iránt, és még talán azt is elviseljük, hogy esik majd pár szó a kétfotonos polimerizációról.

Jonty Hurwitz kétségkívül érdekes fickó. A neve a rövidtávú és pofátlanul magas kamatra adott hiteleiről elhíresültWonga.com (magyarra egyébként lóvé.com-ként fordítható a név) társalapítójaként lehet ismert sokak számára, és Facebook-adatlapja tanúsága szerint művészi tevékenysége leginkább e cég sikerei után indult be.

Continue reading

Banánnal és hallal felgyorsul a világ

A Carcassonne Déltenger pörgősebb lett, a nagy stratégák azonban nem jártak jól.

Előre kell bocsátanom, hogy nem minden előélet nélkül telepedtünk le feleségemmel tetőtéri szobánk friss parkettájára, hogy kipróbáljuk a Carcassonne új, még banánosabb és halszagúbb változatát. Barátainkkal már évek óta játsszuk a játék eredeti változatát úgy, hogy összeöntünk három eredetit és két első kiegészítőt. Így monstre, egész estés szórakozást biztosítunk magunknak egy akkora térképen, hogy ha lepottyantunk egy ropit bárhol a szobában, nagy valószínűséggel várra, útra vagy mezőre esik – ahol ráadásul már áll egy bábu.

Continue reading

Üstökösök helyett valami más hozhatta a földi vizet

Úgy tűnik, mégsem üstökösök hozták a vizet a Földre – erre engednek következtetni a Rosetta egyik fontos mérésének eredményei.

Egy hónappal a Philae történelmi leszállása után folyamatosan szállingóznak a Rosetta-küldetés eredményei. Olvashattunkszerves molekulák felszíni jelenlétéről és a talaj meglepőő keménységéről, most azonban nem a leszállóegység, hanem az üstökösmag körül keringő anyaszonda ROSINA nevű tömegspektroszkópjának adatai lepték meg a tudományos közönséget.

Az üstökösmag anyaga a Nap felé közeledve egyre intenzívebb gázcsóvák formájában hagyja el a felszínt, így az űrszonda műszerei közvetve “megszaglászhatják”. Mivel a mag jelentős részben jégből áll, a gázcsóvákban sok a víz, mely a mérések során meglepően nehéznek bizonyult.

Continue reading

Pelenkázáshoz már jól jöhet a mesterséges bőr

Dél-koreai kutatók meglepően élethű mesterséges bőrt hoztak létre, mely a természetes bőrfelület minden eddiginél több tulajdonságát egyesíti magában.

Az elvesztett végtagok pótlására már igen fejlett megoldások ismeretesek, van köztük olyan is, amelyet birtokosagondolataival irányíthat. Azonban a művégtagok így is voltaképpen csak használati tárgyak, melyek nem “éreznek”, és nem közvetítik a külvilág ingereit az agyba.

Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtassanak, az egyik legfontosabb lépés olyan mesterséges bőr létrehozása, mely kellően rugalmas, hogy tudja követni egy kifinomult művégtag mozgásait, az emberéhez hasonlóan érzi a környezet ingereit, hőmérsékletét és nedvességtartalmát, valamint képes kommunikálni az emberi idegrendszerrel. Utóbbi sajnos még csak álom, de az első két területen komoly eredményeket értek el a dél-koreai kutatók, akik a minap a Nature Communicationsben számoltak be az új “műbőr” erényeiről.

Continue reading