Sikeres leszállás az üstökösmagra

Több mint tízévnyi utazást követően a Rosetta-űrszonda leszállóegysége magyar idő szerint 17.03-kor földet ért a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magjának felszínén. A leszállás során a rögzítőhorgonyok nem lőttek ki, és lehetséges, hogy a Philae talajt érés után újra felemelkedett, majd visszaesett, azonban jelenleg stabilan áll. A küldetés sikere nagy valószínűséggel nincs veszélyben.

Fúvóka nélkül is elindult

Szerda reggel a Rosetta leszállóegysége, a Philae levált az űrszondáról, miután némi tanakodás után megkapta a negyedik zöld jelzést is a földi irányítóközponttól. A hétórás ereszkedés végén a szakemberek rázós leszállásra számítottak, ugyanis a leszállóegységet az utolsó pillanatban a talajhoz szorító fúvóka a jelek szerint elromlott (vagy legalábbis nem jelezte, hogy működőképes lenne).

Continue reading

Hogyan terjed a tüsszentés a repülőgépek utasterében?

Szimulációval vizsgálták a tüsszentés terjedését a repülőgépek utasterében. Ha tehetjük, okosan keressünk helyet, bár így is leginkább immunrendszerünkre kell hagyatkoznunk.

Ahogy közeledik az orrfolyás és az influenzajárványok rendes évi szezonja, egyre többen tartanak attól, hogy a buszon munkába döcögve belekerülnek egy utastársuk tüsszentésének hatósugarába, aztán pedig jöhet a táppénz, vagy a virális stafétabot munkahelyi átadása. E félelmek egyáltalán nem alaptalanok, sőt, egy aerodinamikai szimulációkkal foglalkozó vállallat, az Ansys vizsgálatai szerint a vártnál is több okunk van aggódni.

A cég egy szimulációval azt vizsgálta, miként terjednek az orrot és a szájat elhagyó apró cseppecskék, amikor valaki tüsszent a repülőn ülve. A szomorú eredmény arra utal, hogy az apró, vírusokkal megrakott folyadékcseppek beterítik szinte az egész kabint, jóllehet a legnagyobb fertőzési kockázatnak az utas saját sora, illetve a közvetlenül mögötte ülők vannak kitéve. Ha ennyi nem volna elég, lassításban itt megnézheti, mit is értünk “cseppecskék” alatt.

A repülőgépek utasterének levegőjét rendszeresen cserélik, tehát a vírusok nem lebegnek az utasok feje felett 1-2 percnél tovább, azonban a cég vezetője, Robert Harwood szerint az ilyen szimulációk sokat segíthetnek a hatékonyabb légszűrő rendszerek tervezésében.

A cikk eredetileg az Origón jelent meg, itt olvasható.

Kézi erővel mentettek ki egy elefántot Indiában

Árokba esett elefántot szabadítottak ki indiai természetvédők a Kaziranga Nemzeti Parkban. Kéziszerszámokkal és némi fájdalomcsillapítóval lettek úrrá a szorult helyzeten.

Feltehetően egy, az éj leple alatt csemegézni induló elefántcsorda szerencsétlenül járt fiatal tagjára akadtak indiai természetvédők az ország északkeleti részén található Kaziranga Nemzeti Parkban. A teaültetvény egyik árkában tehetetlenül kapálódzó és fájdalmasan trombitáló állathoz nem tudtak ésszerű időn belül munkagépet hozni, így kéziszerszámokkal szélesítették ki az árkot, miután egy állatorvos némi fájdalomcsillapítót adott be a szenvedő indiai elefántnak (Elephas maximus).

Az elefántok társadalmában fiatalnak számító tízéves példánynak csak egy agyara volt, ami a helyieket a minden akadályt elhárító Ganésa istenségre emlékeztette, aki a monda szerint a Mahábhárata lejegyzése közben maga törte le egyik agyarát, hogy íróeszköznek használja. Az akadályok elhárítása a csapdába esett elefántnak egyedül nem sikerült, azonban azInternational Fund for Animal Welfare munkatársai a helyiek segítségével végül elérték, hogy saját lábán távozzon a fákon ülő nézőközönség legnagyobb örömére.

A teljes történet ennél jóval színesebb, jóllehet angol nyelvű változata elérhető itt.

A cikk eredetileg az Origón jelent meg, itt olvasható.