Nobel-díj a sejteket vizsgáló űrtávcsőért

Az élő szervezetek működésének vizsgálatát sokáig megnehezítette, hogy a fénymikroszkópok felbontása nem léphetett túl egy elméleti határt, vagyis a képek részletgazdagságát nem lehetett fokozni. A még jobb felbontás elérését lehetővé tevő módszerek (például az elektronmikroszkópia) pedig a minta elpusztításával, lefagyasztásával és besugárzásával jártak, vagyis csak egy halott “nanoméretű tájképet” készíthettek. Az idei kémiai Nobel-díjjal jutalmazott kutatók olyan új módszerek fejlesztéséért kapták az elismerést, amelyekkel valós időben vizsgálhatjuk az élő szervezetek legapróbb alkotóelemeinek működését.

Az 1990-ben pályára állított Hubble-űrtávcső forradalmasította a csillagászatot: ami korábban csak elmosódott folt volt a képeken, az hirtelen kiélesedett és részletgazdaggá vált.

Continue reading

Mi az ősmagyar? Egy új hagyomány nyomában

Honnan a sok Nagy-Magyarország-matrica és rovásírásos helységnévtábla? Mi vonz százezres tömeget Bösztörpusztára? Egy Angliából hazatért magyar kutató és egy néprajztudós kalauzol a magyar néplélek kanyargós ösvényein.

“2007-8 között tűnt fel először, hogy megszaporodtak az autókon a Nagy-Magyarország-matricák, megjelentek a rovásírásos helységnévtáblák, és egyre több embert láttam az utcákon honfoglalás kori viseletutánzatban” – mondja Teszler Vendel, akivel a Fradi új stadionjának kávézójában, zöld-fehér díszletek között ültünk le, azonban beszélgetésünk inkább a piros-fehér színkombináció felé terelődik. Teszler Veszprémben végzett etika, ember- és társadalomismeret szakon, azonban az egyetem után Angliában kezdett dolgozni pedagógusként, és már angliai magyarként jelentkezett az ELTE európai etnológia doktori képzésére.

Continue reading

Színváltó falak, beszélő lámpák – a LED-fényforrások és az internet találkozása

A LED-fényforrások néhány év alatt belakták házainkat a pincétől a padlásig, most pedig beköltöznek irodáinkba, és szóba elegyednek okostelefonjainkkal.

Jó pár éve találkozhattunk először a tévéshopos, vezeték nélküli, falra ragasztható lámpácskákkal, melyeket konnektorba sem kellett dugnunk, és pár ceruzaelemmel hónapokig használhattuk őket, ha éppen a pincében vagy a szerszámoskamrában volt szükség alkalmi megvilágításra. Sokak életébe így lépett be a LED, de a turisták is hamar lecserélték fejlámpáikat a jó húszszoros üzemidőt adó LED-es típusokra, és lassacskán mindannyiunk háztartásában megjelent pár ilyen világítótest.

Continue reading