Ez a kislány lehet az első ember a Marson

Jó pár évet kell még várnunk arra, hogy megvalósuljon az emberes Mars-utazás, azonban ha minden jól alakul, a vörös bolygó talaját elsőként egy űrcsizmás női láb érinti, mégpedig a ma tizenhárom éves Alyssa Carsoné.

A NASA űrprogramjának Polgár Juditja négyéves kora óta készül a nagy utazásra, és az sem rettenti el, hogy erre a járatra feltehetően nem adnak majd retúrjegyet.

“A következő húsz évet előre elterveztük, tudjuk, mik a teendői, és arra számítunk, hogy 2033-ban a Marsra utazik” – nyilatkozta Alyssa apja, aki hozzátette, hogy megbékélt azzal a gondolattal, hogy ezután esetleg soha többé nem találkozhatnak. “Beszéltünk róla, és ő így is menni akar” – mondta a BBC-nek.

Continue reading

Advertisements

Nobel-díj egy tömeggyilkosnak, akinek milliók köszönhetik az életüket

Kevés ellentmondásosabb személy van a Nobel-díjasok között, mint a német Fritz Haber, a “vegyi háború atyjaként” is ismert kémikus. Az általa kifejlesztett harci gázok miatt sokan haltak kínhalált az első világháború lövészárkaiban, 1918-ban mégis megkapta a tudományos élet legnagyobb elismerését, igaz, más kutatásokért. Később az ő cége fejlesztette ki a gázkamrákban használt Zyklon-B-t is.

Ha fogadást kellett volna kötnünk a kémiai Nobel-díj idei díjazottjára, vajon mennyi esélyt adtunk volna egy olyan figurának, aki három éve Szíriában személyesen felügyelte egy nemzetközi egyezményekben tiltott, saját fejlesztésű harci gáz bevetését a csatatéren? Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy még egy kitöltetlen lottószelvény is jobb oddsokat ad, azonban meglepő módon majd’ száz évvel ezelőtt akadt valaki, akinek sikerült ez a “bravúr”. Fritz Habernek hívták.

Continue reading

Most megtudjuk az igazat a náci ufókról

Lehetséges, hogy Roswellben náci kutatók titokzatos repülő csészealja zuhant le 1947-ben? Beszélhet az amerikai kormányzat mindenféle ballonokról, a németN24/Discovery Channel most jól utánajárt a dolognak.

Az Ufók a Harmadik Birodalomban című filmsorozat készítői amatőr kutatók sokaságával beszéltek, így jutottak nyomára annak a II. világháború alatt Lengyelország területén működő kutatóközpontnak, melyekben állítólag a Harmadik Birodalom legtitkosabb és legrejtélyesebb fegyvereivel kísérleteztek. Eszerint a Hauneburg fedőnevű bázison Viktor Schauberger vezetésével antigravitációs hajtóművel felszerelt repülő csészealjakat fejlesztettek. Lelkes amatőr kutatók szerint a harmadik(!) generáció már hetven méteres átmérőjű volt, és ilyen járművekkel mentették ki a náci elitet a kutyaszorítóba került Berlinből.

A beszámolók szerint a kisebb, harang alakú járművek is döbbenetes sebességre voltak képesek, ami kényelmes magyarázatot ad azoknak az UFO-hívőknek, akik számára az antigravitációs hajtómű még elfogadható, a kis zöldektől/nagy szürkéktől viszont már tartanak. A háború után a náci rendszert kiszolgáló tudósok közül valóban voltak, akik felajánlották szürkeállományukat az Egyesült Államoknak, és a teóriák szerint az antigravitáció és a csészealjreptetés német szakértőiből is jelentkeztek bőséggel. Ezután jött Roswell…

A dokumentumfilm-sorozatból, melyet ma estétől vetítenek a német N24 csatornán, minden bizonnyal sokat megtudunk a nácik eszement kutatásairól és az UFO-történelem pirosbetűs ünnepnapjairól. Ha viszont kiderül valami az újdonság antigravitációs meghajtásról, kérjük azonnal írjanak a science@origo.hu címre!

A cikk eredetileg az Origo blogján jelent meg, itt olvasható.

 

Nobel-díj a sejteket vizsgáló űrtávcsőért

Az élő szervezetek működésének vizsgálatát sokáig megnehezítette, hogy a fénymikroszkópok felbontása nem léphetett túl egy elméleti határt, vagyis a képek részletgazdagságát nem lehetett fokozni. A még jobb felbontás elérését lehetővé tevő módszerek (például az elektronmikroszkópia) pedig a minta elpusztításával, lefagyasztásával és besugárzásával jártak, vagyis csak egy halott “nanoméretű tájképet” készíthettek. Az idei kémiai Nobel-díjjal jutalmazott kutatók olyan új módszerek fejlesztéséért kapták az elismerést, amelyekkel valós időben vizsgálhatjuk az élő szervezetek legapróbb alkotóelemeinek működését.

Az 1990-ben pályára állított Hubble-űrtávcső forradalmasította a csillagászatot: ami korábban csak elmosódott folt volt a képeken, az hirtelen kiélesedett és részletgazdaggá vált.

Continue reading

Mi az ősmagyar? Egy új hagyomány nyomában

Honnan a sok Nagy-Magyarország-matrica és rovásírásos helységnévtábla? Mi vonz százezres tömeget Bösztörpusztára? Egy Angliából hazatért magyar kutató és egy néprajztudós kalauzol a magyar néplélek kanyargós ösvényein.

“2007-8 között tűnt fel először, hogy megszaporodtak az autókon a Nagy-Magyarország-matricák, megjelentek a rovásírásos helységnévtáblák, és egyre több embert láttam az utcákon honfoglalás kori viseletutánzatban” – mondja Teszler Vendel, akivel a Fradi új stadionjának kávézójában, zöld-fehér díszletek között ültünk le, azonban beszélgetésünk inkább a piros-fehér színkombináció felé terelődik. Teszler Veszprémben végzett etika, ember- és társadalomismeret szakon, azonban az egyetem után Angliában kezdett dolgozni pedagógusként, és már angliai magyarként jelentkezett az ELTE európai etnológia doktori képzésére.

Continue reading

Színváltó falak, beszélő lámpák – a LED-fényforrások és az internet találkozása

A LED-fényforrások néhány év alatt belakták házainkat a pincétől a padlásig, most pedig beköltöznek irodáinkba, és szóba elegyednek okostelefonjainkkal.

Jó pár éve találkozhattunk először a tévéshopos, vezeték nélküli, falra ragasztható lámpácskákkal, melyeket konnektorba sem kellett dugnunk, és pár ceruzaelemmel hónapokig használhattuk őket, ha éppen a pincében vagy a szerszámoskamrában volt szükség alkalmi megvilágításra. Sokak életébe így lépett be a LED, de a turisták is hamar lecserélték fejlámpáikat a jó húszszoros üzemidőt adó LED-es típusokra, és lassacskán mindannyiunk háztartásában megjelent pár ilyen világítótest.

Continue reading