Nagy Sándor anyja orgiázhatott Amphipoliszban

Nagy Sándor léha, kígyóimádó anyja is fekhet a hatalmas makedón sírban.

A máris régészeti szenzációt jelentő amphipoliszi sír második kamrájában feltárt kariatidák (a plafont tartó kőleányok) jelenléte egyes ókorkutatók szerint azt a feltételezést erősítheti, hogy az építmény Nagy Sándor édesanyja, Olümpiasz földi maradványait rejti. Ez a legújabb hír az ókor szerelmeseit hetek óta izgalomban tartó ásatásról.

Continue reading

Itt vannak a madarak!

Volt, aki öngyilkossággal fenyegetőzött harkályok miatt, de a legtöbb városlakó örül az egyre több madárfaj felbukkanásának. Akkor vagyunk nagyon nagy bajban, ha valamiért elhallgatnak a madarak.

“Volt, aki öngyilkossággal fenyegetőzött, annyira elege volt már a harkályokból. A harkályok csendháborítása csak pár éve ismert jelenség. Az energiaárak emelkedésével, a panelprogramok beindulásával egyre több ház falára került habosított polisztirol, azaz hungarocell szigetelés, a harkályok pedig rárepültek a lehetőségre” – mondja Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Nem tudni biztosan, miért imádják ennyire a puha műanyag lapokat, előfordulhat, hogy az alájuk szorult rovarok hangja vonzza őket, de az is lehet, hogy hangjelzésre használják házaink frissen szigetelt falfelületeit.

Continue reading

Disznóhús az orrban, Jézus a pirítóson – itt az idei bolond Nobel-díjasok

Idén is erős volt a mezőny a bolondos kutatásokat értékelő Ig Nobel-díj átadóján. A díjazott kutatók ezúttal is számos, mindannyiunkat gyötrő kérdést jártak körül, hiszen kiderítették, miért csúszik a banánhéj, miért fáj jobban, ha egy pocsék kiállításon lépnek a lábunkra, sőt, arra is rájöttek, hogy bár kutyából nem lesz szalonna, szalámi akár meglepő dolgokból is készülhet.

Tavaly a péniszamputáció kezelésének thaiföldi módszere tarolt, tavalyelőtt a beszédösszezavaró gép, de idén sem kell szégyenkezniük a kutatóknak. Következzenek hát a 24. Ig Nobel-díj büszke birtokosai!

Banánhéjjal a csípőprotézisért

Kijosi Mabucsi és feltehetően Tom és Jerry rajzfilmeken felnőtt munkatársai kutatásukkal bebizonyították, hogy a banánhéj valóban csúszósabb, mint az alma vagy a narancs héja. Mindez totális hülyeségnek tűnhet addig, amíg meg ismerjük a teljes igazságot. A kutatók ugyanis leginkább az ízületekben fellépő súrlódást akarták megérteni, hogy jobb protéziseket tervezzenek, és rájöttek, hogy a banánhéj csúszósságát adó poliszacharidok az ízületek membránjaiban is megtalálhatók.

Continue reading

Kétszer is meg kellene gondolni, ültessünk-e tuját

Új ellenség a láthatáron. Csodaszép, villámgyors, falánk, és még a törvény is védi. Ő hozza el sövényeink végzetét?

“Először a két fiatalabb kezdett kiszáradni” – meséli egy tizenhatodik kerületi kerttulajdonos, akinek tavaly még jó tizenöt éves, büszke tujasor szegélyezte a kertjét. “Mára mindegyik halott”. Különösen groteszk látvány, hogy fácskák még így is makacsul ragaszkodnak a kerttervezők számára oly kedves tulajdonságukhoz: nem hullatják a lombjukat.

Continue reading

Öngyilkosok erdejében

Kulturális hatások, sőt divathullámok is szerepet játszanak azokban a szélsőséges módszerekben, amelyekkel az öngyilkosok egy része búcsút mond az életnek.

Nehéz ép ésszel belegondolni, mi visz rá arra valakit, hogy kikösse a nyakát egy oszlophoz, majd autóba üljön, és gázt adva leszakítsa a saját fejét. A pár nappal ezelőtti New York-i eset azonban korántsem egyedülálló, hiszen épp így vetett véget a saját életének egy walesi és egy lengyel üzletember is 2008 augusztusában.

Ép ésszel?

Miközben sokkolnak bennünket az ilyen hírek, az öngyilkosság jelenségét hajlamosak vagyunk elfogadni, elmegyünk amellett a tény mellett, hogy Magyarországon naponta átlagosan hatan vetnek véget önkezükkel életüknek. A látszólagos közönyre magyarázatot adhat, hogy az öngyilkosságok egy része nem valamilyen feltűnő elmebetegségből ered, és magunk is el tudjuk képzelni az ide vezető elkeseredett élethelyzeteket. Ugyanakkor még a pszichotikusok jelentős része is – ahol a motiváció a kívülállóknak érthetetlen lehet – a “hagyományos”, vagyis a könnyen elérhető módszerekhez folyamodik, amikor úgy érzi, nincs tovább.

Continue reading

Ágyút visz magával a japán űrszonda

Négy évvel a Hayabusa (Sólyom) űrszonda sikeres visszatérése után a Japán Űrügynökség bemutatta az űreszköz utódját, mely idén kezdi meg négyéves utazását egy szénben gazdag aszteroida felé. Ágyút is visz magával.

A japán tervezők, dacára az előző hétéves küldetés viszontagságainak, megmaradtak a jól bevált névnél, így Hayabusa-2-re keresztelték azt az űreszközt, mely az 1999 JU3 jelű, C-típusú, vagyis szénben gazdag aszteroida felé indul el még 2014-ben.

Continue reading

Svájci órát ültettek be szívbe

A szív rendellenes működését korrigáló pacemakerek fejlődése hosszú utat járt be a külső vákuumcsöves monstrumoktól a modern, implantálható típusokig, azonban az áramforrás lemerülése, és az ezt követő kellemetlen és kockázatos operáció eddig elkerülhetetlennek tűnt. Egy svájci orvos megtalálta a megoldást, a technológia pedig nem kevesebb, mint két évszázada ismeretes.

Szívritmusszabályozó, vagyis pacemaker beépítésére akkor van szükség, ha a szív természetes önálló ingerkeltése vagy ingerületvezetése valamilyen okból megsérül. Testünk e hatalmas izomkötege ugyanis csak a pitvarok és a kamrák szinkronizált működésével képes hatékonyan keringetni az erekben a vért. A pacemaker apró elektromos impulzusokkal kényszeríti mozgásra a szív egyes részeit, amihez persze áramforrásra van szükség, mely 5-10 év után lemerül. Ekkor következik a műtéti akkucsere, ami különösen megterhelő az idős betegeknek, akik a statisztikák szerint (szerencsére) jó eséllyel szembesülnek ezzel a problémával.

Egyre nagyobb kapacitású és mind kisebb méretű akkumulátorok kerülnek a piacra, de valóban tökéletes megoldással csak most állt elő egy Adrian Zurbuchen nevű kutató, aki jó svájciként feltette magának a kérdést: miért ne szolgáltathatná egy automata (vagyis önfelhúzó) óra az apró elektromos ütésekhez szükséges energiát? Az automata karórák viselőjük csuklójának mozgásából, egy megbízhatóan működő mechanikus szerkezettel nyerik a szükséges energiát – immár 1777 óta.

Continue reading